Hull a hó, nagyon pustol, mindenhová bebújnak a hópelyhek. A kapucnimba, a táskámban is pihen jó pár.

Ilyen kellett volna legyen a karácsony! Hópelyhes, fehér, csikorgó, jeges. Olyan, amilyennek a költő megírta:

Weöres Sándor: Köszöntlek, karácsony

Karácsony, karácsony

Jég-udvaros napja

Jég-reszelős napja!

Mindenki az uzsonnáját

Hó-kendőbe kapja.

Köszöntlek, karácsony

Fagy-csillagos éje,

Megdermedt napkelte,

Szürke madár röpte,

Újesztendő közelsége

Mikulás hónapja.

De most január 11-ét írunk. vége a karácsonyi ünnepkörnek, sokan kidobták már a lepotyogott levelű karácsonyfát is. Elrakták a csillogó díszeket. Csak egy szomorú szürke napnak indult a mai. Ilyen is lesz, ha hagyjuk.

Az én javaslatom az, hogy akkor legyen karácsony, amikor puha hótakaró fedi be a tájat, ekkor legyen otthon mindenki! Apa ráér szánkóztatni a gyerekeket, anya finom sütit készít, a gyerekek meleg kakaót szürcsölnek, a felnőttek forralt bort kortyolnak. És pihennek, amíg esik, szakad, pustol, röpköd, szállingózik a hó. Kimegyünk hóembert építeni, lesöpörni a járdáról a fehér paplant, megetetjük a madarainkat és nyugalom van. Nem kell senkinek sem az utakon izgulni, hogy hazaér-e? Bármi tud várni néhány napot. Szerintem ez lenne az igazi pihenés. Nem kényszerből, mert nem tudunk elindulni amíg nincsenek letakarítva az utak. Csak úgy, mert jólesik.

A hó is jól esik itt az Alföld déli részén. Ma karácsonyt tartunk. Építünk hóembert, este kortyolgatunk forralt bort.

Tedd te is ezt! Építs hóembert! Vagy hónyulat, hócicát, hóelefántot, iglut...

Szép napot!