Mi jut eszembe a farsangról?
1971 - Hangjegylány voltam, de nem nyertem meg a tortát. Pedig az előző két évben én nyertem meg. Úgyhogy 5 évesen azt gondoltam, hogy ez nekem jár, és bőgtem. Amikor virágárus lány voltam, nyertem. Utáltam a hangjegylány ruhát, meg a farsangot.
1999 - Kötelező beöltöztetni a gyereket valaminek, de semmi ötletem. ami még rosszabb, hogy a gyereknek sincs. Bármit mondok, nem tetszik neki. Varrtam neki cica jelmezt. Jó lett a mérete, és tetszett a gyereknek is. Aztán a felvonulás után azt látom, hogy derékig nekivetkőzött a gyerek. Kérdezem mi a baj? Azt mondja, hogy megsül a jelmezben. Hát gyorsan átöltöztettem, és csak a szimpla színezett álarc mentette meg, mert ugye valaminek be kellett öltözni.
2015 -Motiválnom kell az osztályomat, mert mi be fogunk öltözni! Tortát akarok - 50 évesen :-) Ötletbörze: minek öltözzünk? Kukták, kéményseprők, tűzoltók, ..., rockzenekar, kommandósok. Miután megbeszéltük, hogy mihez van ruhánk, kellékeink: a kommandósok nyert. Az automata fegyvert Zalántól kaptam kölcsön, a fekete sísapkát a férjemtől oroztam el, csupa fekete öltözetet nem volt bonyolult beszerezni. Szerintem a várakozás percei alatt majdnem megőrjítettem a gyerekeket az automata fegyver ropogtatásával. Ámbár a végén az egész emelet harcban állt :-), de addigra végre elindult a menet. Mármint az egész iskola tett egy kört a városban. Mi voltunk a leghangosabbak. Fegyverropogás, ordibálás, integetés. Könnyen megtehettük, mert senki sem ismert fel bennünket - vagy legalábbis ezt hittük. Engem egészen biztosan nem ismertek fel a járókelők, mert nem abban a városban laktam, ahol éppen tanítottam :-))) Szóval mi aztán elűztük a gonoszt, a démonokat! És ami a lényeg:
MEGNYERTÜK A TORTÁT!
Szóval talán visszanyertem a farsangba vetett bizalmamat.
De biztos, hogy nem csak nekem okozott sok évig tartó traumát a farsang, mert egy rádióműsorban hallottam, hogy sokakat még felnőttként is sokkol az a gyerekkori élmény, amit a farsanghoz kapcsolódóan átéltek. Nekem az jött le ebből a műsorból, hogy ne öltöztessétek a gyerekeket kukoricacsőnek, postaládának, minikonyhának, sőt semminek, amihez papírdobozba kell dugni a gyereket. Saját tapasztalatból azt tenném hozzá, hogy a kezes-lábas kapucnival sem túl jó ötlet, ha egy zsúfolt, meleg teremben kell fellépni benne.
Az első szerintem az legyen, hogy megkérdezed a gyereket, mi szeretne lenni? És ha ő szeretne a nyolcadik királykisasszony lenni, akkor se beszéld le erről, csak azért mert kreatívabb ötleted van, vagy mert a családban hagyományozódó jelmezt szeretnéd rászuszakolni, az egyszerűség kedvéért.
Általában az aktuális filmtrendek is beleszólhatnak a jelmezkészítésbe. Az egyszarvútól a varázslótanoncig, a kakastól a pillangóig sokféle jelmezt készítettem, mire a két gyermekem kinőtt a beöltözős korból. Lehet, hogy nem véletlen az, hogy a középiskolában már nem voltak farsangi beöltözések. Szerintem addigra mindenkinek tele lett a hócipője a farsanggal.
Pedig milyen szívesen részt vennék egy velencei karneválon, s ha lehetne, még egy olyan fogantyús álarcot is szívesen tartanék magam elé.
Azért azt remélem, hogy az emberek nagyobbik fele valóban fergeteges örömmel készül bármilyen farsangi mulatságra. (Bár a környezetemben nem ezt tapasztalom.)
Te szereted a farsangot?
Tedd le a voksod a farsang mellett vagy ellen kommentben! Én kíváncsi vagyok az eredményre.
Ha elkészítenétek a fenti álarcot, rajzolj egy hasonló alapot fehér műszaki kartonra, és hagyd, hogy gyermeked kedve szerint színezze. Minél színesebb, annál jobb! Én a zsírkrétát ajánlom, vagy filctollat, esetleg valami jó erősen fogó színes ceruzát.
